A törzsvendég nem csak azt jelenti, hogy van egy gyakorta visszatérő vásárlónk – ez inkább szól a megbecsülésről és (hangozzon elsőre talán kicsit szívtelenül) a kiszámíthatóságról.
A vendéglátó üzletek esetében a legfontosabb az, hogy a jövő maximálisan tervezhető legyen – az innováció, az előrelépés ugyanis csak ezekre alapozható. Mondunk egy egyszerű példát: bő két évtizeddel ezelőtt még nagy biznisznek tűnt egy videokazetta-kölcsönző megnyitása, hiszen részint nem volt milliónyi tévécsatorna, részint pedig még csak nem is hallottunk letöltésről. Akkor úgy festett, hogy a VHS nem fog kimenni a divatból, így ebbe beruházni, s mondjuk megnyitni a város legnagyobb kölcsönzőjét, jó ötletnek tűnt volna – ma meg fognánk a fejünket, s azon gondolkodnánk, hol keressünk a rengeteg kazettának helyet a pincében. A nagyobb cégeket ez az átállás különösebben nem rázta meg, vagy profilt váltottak, s áttértek a dvd-re, vagy egyszerűen kivonultak a piacról. A jövőbe látás sajnos még senkinek sem a képessége, így sokkal fontosabba jelen lehetőségeinek pontos felmérése. A törzsvendég pedig a jelen legerősebb építőköve – ő az, akivel számolhatunk, aki jön holnap is, holnapután is. Éppen ezért a megbecsülését nem lehet eléggé hangsúlyozni – a megbecsülés azonban ne merüljön ki egy nagyobb mosolyban! Akár a legkisebb boltok is belekezdhetnek kisebb akciókba (a hatodik gombóc fagyi ingyen van), vagy nagyobb, akár hetekig tartó programokba. A törzsvendég ugyanis valóban kötődik hozzánk – de ismerve a magyar emberek árérzékenységét, egyáltalán nem biztos, hogy ez az állapot örökké fenn áll majd.